Brüsszel kontra magyar erőművek, avagy a vitatott HTM-ek hányatott utóélete


Lehetetlen a feladat elé állítja Brüsszel a tanácsadókat, a magyarországi árampiai hosszú távú szerződések (HTM) ügyében, amikor azt kéri tőlük, hogy határozzák meg, hogyan alakult volna az érintett erőműtársaságok profitja, ha 2004-től nem lettek volna hosszú távú kontraktusok, és minden áramtermelő szabadpiaci alapon értékesített volna az energiát - derül ki az energiainfo.hu és a KPMG közös elemzéséből.


Véleményem szerint egy fiktív, alternatív múlt modellezésének megkísérlése teljesen abszurd próbálkozás, oly mértékben elvont, hogy az már logikailag értelmezhetetlen - nyilatkozta Kiss Péter, a KPMG energiaügyekért felelős partnere. Hozzátette: szcenáriókat a jövőre nézve, még meg nem történt, azaz többféleképpen alakítható, befolyásolható folyamatokra van értelme kialakítani, a modellek pedig azért készülnek, hogy kimutathatóvá váljon, hogy egy-egy döntésnek milyen lehetséges implikációi várhatóak - amennyiben meghozzák őket. Ez segíti a döntéshozókat az optimális döntések meghozatalában.


Ismert, hogy az Európai Bizottság (EB) a nyáron, határozatban kötelezte Magyarországot a hosszú távú áramvásárlási szerződések (HTM) felbontására, ennek egy a Parlament által nemrég elfogadott külön jogszabály formájában eleget is tettünk. Ugyanakkor az EB az érintett erőműveket arra kötelezte, hogy fizessék vissza a Brüsszel szerint az uniós csatlakozás óra eltelt években, a szerződések révén kapott burkolt állami támogatást.


Az erőművek több fórumon is világossá tették, hogy álláspontjuk szerint nincs szó tiltott állami támogatásról - mondta az EnergiaInfó Sajtóklub keddi beszélgetésén Briglovics Gábor, a Csepel Atel Vállalatcsoport vezérigazgatója. Az érintett társaságok mindegyike meg is támadta a brüsszeli határozatot. Ettől függetlenül az EB felkérése egy brit tanácsadó cég megkezdte a múlt modellezését, a Magyar Energia Hivataltól, illetve az erőművektől kapott információk alapján.


Drucker György, az energiainfo.hu vezető elemzője a beszélgetésben emlékeztetett, hogy a Brüsszeli határozat azért is furcsa, mert 2003-ban, az EB jóváhagyta a magyarországi árampiaci modellt, a maga szerződéses rendszerével együtt. Hozzátette még, hogy hasonló kontraktusok számos uniós tagországban voltak, ahol kultúráltan sikerült rendezni a kérdést, mi több a legtöbb esetben az erőművek kaptak kártalanítást a szerződések felbontása miatt.

 

Forrás:www.energiainfo.hu